Eva Kotátková: Black Theater

27 April – 29 May 2015

eva_kotakova_meghivokep

Videómunkáiban és kollázsaiban Eva Kotátková azokra a társadalmi szabályokra, elvárásokra és propaganda-stratégiákra reflektál, melyek korlátozzák az egyén szabadságát.
A megmozduló testrészek – a fekete függönyön áttüremkedő szemek, kezek, arc, kar, térdek és lábak – a közkedvelt prágai Black Light Theater Company nagy múltra visszatekintő hagyományai előtt adóznak a gesztusban rejlő lehetőséget és a testi fragmentálódás meglepő felszabaditó erejét idézve. Kotátková Fekete színháza technikai szempontból talán kezdetlegesebb a prágai Black Light Theater UV-fénnyel bevilágított előadásainál, amelyeket megidéz, mégis jóval összetettebb pszichológiai környezetet teremt abból a szempontból, hogy a rész képviseli az egészet, vagy az élettelen tárgy beszél a hangtalan egyén helyett. Kotátková részletesebb Theatre of Speaking Objects/Beszélő tárgyak színháza sorozatából kiindulva a Fekete színház a közvetett kommunikáció módszerét és a tárgyakat mint beszédet közvetítő eszközt vizsgálja. A tárgyak és a gesztusok kölcsönveszik passzív tulajdonosaik hangját, és többé-kevésbé összefüggő történeteket mesélnek az emberi elszigeteltségről, másságról, magányról, felosztottságról és más nehézségekről. Ezekkel a munkákkal Eva Kotátková a non-verbális kommunikáció és az artikuláció nélküli megnyilvánulások alternatív lehetőségeit kutatja a mozgás, az azonosítatlan hang, a pantomim és a jelbeszéd segítségével.

Animated body parts – a pair of eyes, a pair of hands, a face, an arm, two knees and their feet peak ot from behind a black curtain – pay tribute to the long-standing tradition of Prague’s beloved Black Light Theater Company, speaking of the potential of gesture and the surprising liberation of physical fragmentation. Kotátková’s Black Theatre may be technically more rudimentary than the UV-lit spectacles of the Prague Black Light Theater, from which it takes its cue, but it travels into more complex psychological territory in suggesting that the fragments stand in for the whole, or the inanimate object speak for a voiceless individual. Coming out of her more extensive series entitled Theatre of Speaking Objects, Black Theatre explores the method of indirect communication and objects as the intermediary for speech. The objects and gestures borrow the voices of their passive owners and they describe, more or less, coherent stories about human isolation, differences, detachment, articulating or other difficulties. With this body of work, Eva Koťátková tests alternative methods of non-verbal communication, unarticulated expressions through movement, unidentified sound, pantomime, and versions of sign language.