Lőrinc Borsos, Kitti Gosztola: Botanics and Politics

Curator: Mónika Zsikla

28 October – 02 December 2016

botanics_politics_installation_view_gosztola_4_small

Installation view with works of KITTI GOSZTOLA, Kisterem, 2016

botanics_politics_installation_view_gosztola_6_small

Installation view with works of KITTI GOSZTOLA, Kisterem, 2016

botanics_politics_installation_view_gosztola_7_small

Installation view with works of KITTI GOSZTOLA, Kisterem, 2016

installation_view_borsos_kisterem_2016_2

Installation view with works of LŐRINC BORSOS, Kisterem, 2016

installation_view_borsos_kisterem_2016_3

Installation view with works of LŐRINC BORSOS, Kisterem, 2016

installation_view_borsos_kisterem_2016_1

Installation view with works of LŐRINC BORSOS, Kisterem, 2016

kisterem_meghivo_bl_gosztola_jav2-001

Present exhibition of Kisterem Gallery, through the works of Borsos Lőrinc and Kitti Gosztola, aims to examine the seemingly unintended connections of botany and politics based on several real and local, historical and international aspects. The artists, not following the Darwinian theories of botany, undertook the exploration and the presentation of widely known or unknown tales about a number of chosen plants. The botanically exact paintings on wooden plates, ink drawings and realistic statues of plants, without knowing the related narratives, attract the eye similarly to Nederlandish still lives. However, stepping closer to the brilliantly realistic surfaces, other aspects of the plants get to the horizon, like the genealogical drawing of the relic of the Cereus Peruvianus of Lajos Kossuth, surviving in the Hungarian plant science, or the connections of the Scottish thistle, the jasmine, the tulip, the red carnation and supposed or real historical and current political stigmatization of Kimjongilia.

Kitti Gosztola:Cereus peruvianus

The memory of Lajos Kossuth, fighter of Hungarian freedom and independence, has not only survived in folk literature and clothing traditions, but plant science also kept its memory in the form of a Cereus Peruvianus.
According to the legend (the authenticity of which is also proven by the contemporary press), there was a plant that got to Hungary from Lajos Kossuth’s garden in Torino. The cactus from the original stock – that is honored as a relic by botanists – according to the stories is still alive in three locations: in the Botanical Garden of Szeged, also in Szeged in the Fekete-ház (meaning Black-house), and in the Botanical Garden of the University of Debrecen.
In my installation I reconstruct the Kossuth-cactus legend with the help of archive documents. The central piece of the group of objects is the genealogical drawing illustrating the historical phases of the cactus that shows the historical turning points and important political events that defined the fate of the cactus. One such significant Hungarian historical event for example is the Peace Treaty of Trianon, or the Second World War when the Allied air forces were bombing Szeged. Lajos Kossuth, after leaving the political battle-field, seeking solace turned towards botany; however, cultural remembrance evokes his cult through this plant legend from time to time, on significant historical events concerning the nation as turning points.

Gosztola Kitti:Right tree Right place series of drawings

The series of drawings entitled Right tree Right place presents trees stubbed because of the installation of electric cables, highlighting the violence of the operation by the cutting-ins on the glass frames.
The plants that are the victims of strong disfigurements not only lose their aesthetic functions but also their life expectancies get greatly shortened. Pruning of urban trees is necessary, if it happens with the purpose of the tree’s “rejuvenation.” However, cutting because of public utilities is an intervention that causes often lasting, unrecoverable damage to the trees. Out of the depicted trees numerous ones are considerably damaged; in this case the tree’s defective crown is not able to absorb enough CO2 for nutrition, after unprofessional removal and after-treatment of branches, there is a great chance that the plant gets infected, and cutting from one direction weakens the static structure of the tree. All the listed cases lead to the tree’s slow death.
The mutilations and felling of trees are all in the focus of ideological debates that call forth louder and louder protests both in Hungary and throughout the world. The conflicts around plants highlight very clearly and in the same time connect the counter-interests between man and nature manifesting itself worldwide.

Lőrinc Borsos: Language of Flowers

The group of works displayed here is a variation of the artist’s Language of Flowers (2014) exhibition, reshaped for the spaces of Kisterem Gallery. The exhibition was originally held in the Erwinf Schraff Museum in Neu-Ulm, in collaboration with curator Borbála Szalai. The paintings depict flowers that played significant role in different historical events, therefore having symbolic meanings and historical associations. In the documentation there are stories containing both real and fictive elements, which attempt to unveil the circumstances of the constructions of the symbols.

Translation: Gergely Erdélyi, András Heltai, Frank Fischer, Dániel Sipos, Sarah Hillmann, Gabriele Welke, Eszter Greskovics

Special thanks: .page., Zoltán Pallag

///

A Kisterem aktuális kiállítása Borsos Lőrinc és Gosztola Kitti munkáin keresztül a botanika és a politika keresetlennek tűnő kapcsolódási pontjait igyekszik néhány valódi és lokális, historikus és internacionális aspektus alapján körüljárni. Az alkotók a növénytan darwini rendszerelméleteitől elrugaszkodva néhány kiválasztott növényhez kapcsolódó, széles körben ismert vagy éppen ismereten elbeszélés felkutatására és megelevenítéseire vállalkoztak. A botanikai hűséggel fatáblákon megfestett, tussal megrajzolt vagy realisztikus szobrok formájában ábrázolt növények a kapcsolódó narratívák ismeretei nélkül németalföldi csendéletek módjára vonzzák a tekintetet. De a bravúrosan realisztikus felületekhez közelebb lépve a növények olyan vonatkozása is horizontra kerül, mint Kossuth Lajos hazai növénytudományi berkekben hátra maradt perui oszlop kaktusz ereklyéjének leszármazási rajza, vagy akár a skót bogáncs, a jázmin, a tulipán, a vörös szegfű és a Kimjongilia vélt vagy valós történelmi és aktuálpolitikai megbélyegzettségének összefüggései.

Gosztola Kitti:Cereus peruvianus

Kossuth Lajos, a magyar szabadság és függetlenség harcosának emléke nem csak a népi irodalomban és a viselettörténeti hagyományokban maradt fenn, de a növénytudomány is megőrizte emlékét egy perui oszlopkaktusz formájában.
A legenda szerint (melynek a hitelességéről a korabeli sajtó is tanúskodik) létezett egy növény, ami Kossuth Lajos torinói kertjéből került Magyarországra. Az eredeti tőről származó kaktusz – melyet botanikus körökben ereklyeként tisztelnek – az elbeszélések szerint ma még mindig él három helyszínen, a szegedi Füvészkertben, úgyszintén Szegeden a Fekete- házban és a Debreceni Egyetem Botanikus kertjében.
Installációmban a Kossuth- kaktusz legendát rekonstruálom archív dokumentumok segítségével. A tárgyegyüttes központi eleme a kaktusz történeti állomásait illusztráló leszármazási rajz, mely azt mutatja, hogy milyen történelmi fordulópontok, fontos politikai események határozták meg a kaktusz sorsát. Ilyen kiemelkedő jelentőségű magyar történelmi esemény például a trianoni békeszerződés vagy a második világháború, amikor a szövetséges légierők Szeged városát bombázták. Kossuth Lajos a politikai küzdőtér elhagyását követően vigaszt keresve fordult a botanizálás felé; a kulturális emlékezet viszont ezen a növénylegendán keresztül időről- időre életre hívja az ő kultuszát a nemzetet érintő jelentős történelmi fordulópontokon.

Gosztola Kitti:Right tree Right place című rajzsorozat

A Right tree Right place című rajzsorozat az elektromos kábelek elvezetése miatt megcsonkított fákat mutat be, a művelet erőszakosságát az üvegezett kereteken ejtett bevágásokkal hangsúlyozva ki.
Az erős csonkításoknak áldozatul eső növények nem csupán esztétikai funkciójukat veszítik el, hanem várható élettartamuk is nagyban megrövidül. A városi fák gallyazása szükséges, amennyiben az a fa „fiatalításának” szándékából történik. A közművek miatt elkövetett metszés viszont olyan beavatkozás, melyben a fák gyakran maradandó, kiheverhetetlen károsodást szenvednek. Az ábrázolt fák közöl jó néhány erősen sérült; ebben az esetben a fa hiányos lombkoronája nem tudja felvenni a tápanyagellátásához szükséges megfelelő CO2 mennyiséget, a gallyak szakszerűtlen eltávolítása és utókezelése esetén a növény nagy eséllyel kap el betegségeket, az egy irányból történő lombozat metszése pedig gyengíti a fa statikai szerkezetét. A felsorolt esetek mindegyike a fa lassú halálához vezet.

A fákkal kapcsolatos csonkítások, kivágások mind-mind ideológiai viták célpontjai, melyek egyre hangosabb tiltakozásokat váltanak ki itthon és világszerte egyaránt. A növények körüli konfliktusok nagyon szemléletesen kiemelik, és egyben összekapcsolják a világ minden területén megmutatkozó ellenérdekeket ember és természet között.

Borsos Lőrinc: Virágnyelven / Language of Flowers

Az itt kiállított műcsoport a művész 2014-es, Virágnyelven című kiállításának a Kisterem terére átírt változata. Az eredeti kiállítás a neu-ulmi Erwin Scharff Múzeumban valósult meg Szalai Borbála kurátorral együttműködve. Az egykori történelmi helyzetekben meghatározó szerepet játszó virágokat ábrázoló festményekhez szimbolikus jelentések és történelmi asszociációk kapcsolódnak. A dokumentumokban valós és fiktív elemekből felépülő történetek olvashatók, melyek igyekeznek feltárni a szimbólumok konstukciójának körülményeit.

Fordítás: Gergely Erdélyi, András Heltai, Frank Fischer, Dániel Sipos, Sarah Hillmann, Gabriele Welke, Greskovics Eszter
Külön köszönet: .page., Zoltán Pallag

Zsikla Mónika