Borsos Lőrinc, Gosztola Kitti: Botanics and Politics

Curator: Mónika Zsikla

28 October – 02 December 2016

kisterem_meghivo_bl_gosztola_jav2-001

A Kisterem aktuális kiállítása Borsos Lőrinc és Gosztola Kitti munkáin keresztül a botanika és a politika keresetlennek tűnő kapcsolódási pontjait igyekszik néhány valódi és lokális, historikus és internacionális aspektus alapján körüljárni. Az alkotók a növénytan darwini rendszerelméleteitől elrugaszkodva néhány kiválasztott növényhez kapcsolódó, széles körben ismert vagy éppen ismereten elbeszélés felkutatására és megelevenítéseire vállalkoztak. A botanikai hűséggel fatáblákon megfestett, tussal megrajzolt vagy realisztikus szobrok formájában ábrázolt növények a kapcsolódó narratívák ismeretei nélkül németalföldi csendéletek módjára vonzzák a tekintetet. De a bravúrosan realisztikus felületekhez közelebb lépve a növények olyan vonatkozása is horizontra kerül, mint Kossuth Lajos hazai növénytudományi berkekben hátra maradt perui oszlop kaktusz ereklyéjének leszármazási rajza, vagy akár a skót bogáncs, a jázmin, a tulipán, a vörös szegfű és a Kimjongilia vélt vagy valós történelmi és aktuálpolitikai megbélyegzettségének összefüggései.

Gosztola Kitti:Cereus peruvianus

Kossuth Lajos, a magyar szabadság és függetlenség harcosának emléke nem csak a népi irodalomban és a viselettörténeti hagyományokban maradt fenn, de a növénytudomány is megőrizte emlékét egy perui oszlopkaktusz formájában.
A legenda szerint (melynek a hitelességéről a korabeli sajtó is tanúskodik) létezett egy növény, ami Kossuth Lajos torinói kertjéből került Magyarországra. Az eredeti tőről származó kaktusz – melyet botanikus körökben ereklyeként tisztelnek – az elbeszélések szerint ma még mindig él három helyszínen, a szegedi Füvészkertben, úgyszintén Szegeden a Fekete- házban és a Debreceni Egyetem Botanikus kertjében.
Installációmban a Kossuth- kaktusz legendát rekonstruálom archív dokumentumok segítségével. A tárgyegyüttes központi eleme a kaktusz történeti állomásait illusztráló leszármazási rajz, mely azt mutatja, hogy milyen történelmi fordulópontok, fontos politikai események határozták meg a kaktusz sorsát. Ilyen kiemelkedő jelentőségű magyar történelmi esemény például a trianoni békeszerződés vagy a második világháború, amikor a szövetséges légierők Szeged városát bombázták. Kossuth Lajos a politikai küzdőtér elhagyását követően vigaszt keresve fordult a botanizálás felé; a kulturális emlékezet viszont ezen a növénylegendán keresztül időről- időre életre hívja az ő kultuszát a nemzetet érintő jelentős történelmi fordulópontokon.

Gosztola Kitti:Right tree Right place című rajzsorozat

A Right tree Right place című rajzsorozat az elektromos kábelek elvezetése miatt megcsonkított fákat mutat be, a művelet erőszakosságát az üvegezett kereteken ejtett bevágásokkal hangsúlyozva ki.
Az erős csonkításoknak áldozatul eső növények nem csupán esztétikai funkciójukat veszítik el, hanem várható élettartamuk is nagyban megrövidül. A városi fák gallyazása szükséges, amennyiben az a fa „fiatalításának” szándékából történik. A közművek miatt elkövetett metszés viszont olyan beavatkozás, melyben a fák gyakran maradandó, kiheverhetetlen károsodást szenvednek. Az ábrázolt fák közöl jó néhány erősen sérült; ebben az esetben a fa hiányos lombkoronája nem tudja felvenni a tápanyagellátásához szükséges megfelelő CO2 mennyiséget, a gallyak szakszerűtlen eltávolítása és utókezelése esetén a növény nagy eséllyel kap el betegségeket, az egy irányból történő lombozat metszése pedig gyengíti a fa statikai szerkezetét. A felsorolt esetek mindegyike a fa lassú halálához vezet.

A fákkal kapcsolatos csonkítások, kivágások mind-mind ideológiai viták célpontjai, melyek egyre hangosabb tiltakozásokat váltanak ki itthon és világszerte egyaránt. A növények körüli konfliktusok nagyon szemléletesen kiemelik, és egyben összekapcsolják a világ minden területén megmutatkozó ellenérdekeket ember és természet között.

Borsos Lőrinc: Virágnyelven / Language of Flowers

Az itt kiállított műcsoport a művész 2014-es, Virágnyelven című kiállításának a Kisterem terére átírt változata. Az eredeti kiállítás a neu-ulmi Erwin Scharff Múzeumban valósult meg Szalai Borbála kurátorral együttműködve. Az egykori történelmi helyzetekben meghatározó szerepet játszó virágokat ábrázoló festményekhez szimbolikus jelentések és történelmi asszociációk kapcsolódnak. A dokumentumokban valós és fiktív elemekből felépülő történetek olvashatók, melyek igyekeznek feltárni a szimbólumok konstukciójának körülményeit.

Fordítás: Gergely Erdélyi, András Heltai, Frank Fischer, Dániel Sipos, Sarah Hillmann, Gabriele Welke, Greskovics Eszter
Külön köszönet: .page., Zoltán Pallag

Zsikla Mónika