WITHERED

Young Contemporary Art from Poland in co-operation with BWA Warszawa

Ewa Axelrad & Steve Press, Agnieszka Kalinowska, Kama Sokolnicka, Malgorzata Szymankiewicz

25 June – 26 July 2013

kama-sokolnicka-grating-web

KAMA SOKOLNICKA: Grating, 2012

steel, 50×50×7 cm

kisterem_bwa_2013_001

Installation view with works of KAMA SOKOLNICKA, Kisterem, 2013

kisterem_bwa_2013_002

Installation view with works of KAMA SOKOLNICKA and AGNIESZKA KALINOWSKA, Kisterem, 2013

kisterem_bwa_2013_003

Installation view with works of AGNIESZKA KALINOWSKA and KAMA SOKOLNICKA, Kisterem, 2013

kisterem_bwa_2013_004

Installation view, Kisterem, 2013

Válság, katasztrófa utáni világállapot. Valami véget ér, maradványai mégsem tűnnek el a szemhatárról. Piranesi vedutái juthatnak eszünkbe, a lángoló ókori Rómáról. Mostanra mindannyian tudjuk, hogy “a modernizmus a mi antikvitásunk”. Darabokra hullik egy birodalom, moduláris toronyépületei, a parkolók betontömbjei a város peremén, mind a progresszió jegyében tervezett játszóházak. Összeomlik a domesztikáció modernista koncepciója. A katasztrófa nem látványos, inkább hosszúra nyúló alkonyat ez a hanyatlás. Lassan mindent beleng a halál.

A kérdés persze az, hogy számít-e ez még bárkinek? A kortárs művészet megrögzötten ismétli egy háborítatlan kor képeit, így egyre inkább ahhoz a bizonyos saját farkát kergető kutyához válik hasonlatossá. A modernista utópiát már az összes lehetséges nézőpontból kielemezték. Mi marad ezután?

Mi történik, ha megpróbálunk kilépni az elcsépelt asszociációk kötelékéből? Ha friss metaforák keresésébe fogunk, saját szótárunkat megújítandó? Vagy legalább érzékibb tapasztalatok felé fordulunk, meghallva saját testünk útmutatását. Miért ne hasonlítanánk organizmusokhoz a modern nagyvárosokat? Vagy növényekhez? Az emberi testhez, vagy állatokhoz? Ewa Axelrad, Agnieszka Kalinowska, Kama Sokolnicka valamint Małgorzata Szymankiewicz e kérdésekre keresnek választ.